Készítsen saját útinaplót, vagy ismertebb nevén határidő naplót. Ezt a sima, üres kemény fedeles naplót réz veretekkel, illetve antikolt papírra festett török témájú képekkel díszítjük, mint például Gül Baba Türbéje.

november 30. szombat 14.00-16.00   Útinapló és határidőnapló készítés

Készíts saját képet réz domborítású, török motívumokkal, amiket paszpartuzva bekeretezhetsz

december 14. szombat 14.00-16.00   Réz domborítás török motívumokkal

A Kaláka Fesztivál idén ünnepli 40. születésnapját. A szervezők idén Egerben, az Érsekkertben tartják meg „születésnapi mulatságátot”. Délelőtt Gyerekfesztivállal indul a program, ahol koncertekkel, bábszínházzal és játékprogramokkal várják a kicsiket és szüleiket. Délutántól neves előadók lépnek fel a Kaláka együttes tiszteletére, többek között a Muzsikás, a Kft., Szabó Balázs és Bandája, de énekel Szalóki Ági is. A zenekar minden évben meghív egy nemzetközi vendéget is, idén Törökország és a Balkán etnikai, világzenei irányzatai mutatkoznak be az Isztambul Kolektif zenekar képviseletében.

Előadók: Isztambul Kolektif (világzene)

A gyermekeket célozza a Kapolcska Ifjúsági Fesztivál, amely egy összművészeti tehetségkutató, készségfejlesztő tábor és családi fesztivál, amelyen a 9-14 év közötti gyermekek vesznek részt. A rendezvénysorozat keretében művészeti tevékenységeken, festészeti, szobrászati és zenei programokat szerveznek. A magyarhoz hasonló projekt indult Törökországban,CAKA néven (CihatAşkınveKüçükArkadaşları), CihatAşkın török hegedűművész kezdeményezésére.

Alapítványunk fontos célja, hogy a más kultúrára fogékony fiatal korosztályt bevonjuk és egy közös produkcióval, a magyar és török gyerekek közös felkészítésével, saját művészeti tevékenységükön keresztül, egy közös előadás bemutatásával hitelesen szimbolizáljuk a két kultúra közötti párbeszéd fontosságát.

Idén először részt vettünk a Tatai Patarán. A 11. alkalommal megrendezett török kori történelmi fesztiválon. Európa egyik legnagyobb, de mindenképpen az első, hazai hagyományőrző rendezvénye az 1597-es sikeres tatai ostrom és gróf Pálffy Miklós hadvezéri tevékenysége előtt tiszteleg. A Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány munkatársai első alkalommal gyermekprogramokkal és rózsaszörppel várták a látogatókat.

A Tatai Patara tatai petárdázást jelent. A háromnapos történelmi fesztivál valós eseményen alapul, 1597-ben gróf Pálffy Miklós komáromi főkapitány egy hajnali napon valóban így indította a meglepetésszerű rajtaütést, melyben végül a nemzetközi keresztény sereg győzedelmeskedett.

A Tatai Patara nem csupán a tizenöt éves háború harcait mutatja be, hanem azt is, miként éltek együtt a magyarok és a törökök 150 éven keresztül. A látogatók megismerhetik a 16-17. század életének mindennapjait, a korabeli mesterségeket és ételeket.

A Gourmet Fesztivált 2005-ben rendezték meg először, akkor még a Sziget fesztivál egyik alprogramjaként. 2011 óta a Millenáris Park ikonikus rendezvénye, továbbá Magyarország egyetlen olyan fesztiválja, ahol az ország 50 legjobb éttermének kulináris ételeit helyben készítik el és kóstolásra is kínálják az érdeklődők számára. A rendezvény a hazai tehetségek mellett nemzetközi Michelin csillagos sztárséfeket is felsorakoztat.

A fesztivál több tízezres látogatóközönsége főként budapesti, de jellemzően magyar és nemzetközi látogatókból áll, akik az újdonságok és különlegességek miatt látogatnak el a rendezvényre. Ezt az exkluzív fesztivált a török konyha nem csak tovább színesítheti, de méltó helyet foglal el a nemzetközi szereplők között.

Résztvevők/Előadók:

• EfeTurumtay – hegedű
• Cenk Erdoğan – gitár, fretless gitár
• TomášLiška – nagybőgő
• Dés András – ütőhangszerek

Rendezvény leírása:

Az eltérő zenei-kulturális hátterű, rendkívüli virtuózokból álló nemzetközi kvartett, kollektív identitását keresve, az egyre táguló zenei horizontokra veti pillantását. A Bécsben élő török hegedűművész EfeTurumtay által nemrégen alapított csapatban a cseh bőgős, TomášLiška káprázatos basszusfutamai és Dés András megkapó ritmusképletei mellé a fretless gitár nemzetközi hírű török virtuóza, Cenk Erdoğan csatlakozik melankolikus dallamaival. A csupa előadóművész-zeneszerző alkotta kvartett jó úton van ahhoz, hogy a kortárs ethno-jazz színtér egyik meghatározó szereplőjévé váljon. Turumtay, Liška, Dés és Erdoğan szerzeményei egymástól látszólag eltérő világok között elegánsan átívelő utat jelölnek ki, hangsúlyosan emlékeztetve hallgatóikat a jól ismert tényre, hogy a nagyszerű zene nem ismer határokat.

Michael Schiefel, Németország egyik legeredetibb énekese és a BMC Records több kiadványát is jegyzi zenekarvezetőként. A közelmúltban hat hónapot töltött Isztambulban a Tarabya Kulturális Akadémia rezidens oktatójaként. Ott tartózkodása során egy egészen új programot komponált szólóénekre és zongoratrióra. A Michael Schiefel Istanbul Quartetnek keresztelt projektbe a kiemelkedő zongoristát, Kaan Bıyıkoğlut, a bőgős Apostolos Siderist, s a dobos Ekin Cengizkant választotta társainak. Michael elmondás a szerint a program „valamennyi dalát Isztambul városa ihlette: a Boszporusz delfinjei, a teakertek, macskák és kutyák, olykor a gyomorfájás és mindig sok-sok gyengédség”.

A kiállításon oszmán tradicionális technikákat mutatott be alkotásain keresztül SunaKocal török festőművész. A tárlat megnyitása előtta szentendrei MANK Központban konferencia keretében török művészek magyar szakemberek közreműködésével mutatták be a technikák kialakulásának történetét. Minden bemutatott technikát 5-6 alkotás reprezentál a 2019. februártól májusig látogatható tárlaton. Az előadást követően 8 napon keresztül, részben Szentendrén, részben a Gül Baba Kulturális Központban az érdeklődők kétórás workshopok keretében próbálhatták ki ezeket az alkotóművészeti eljárásokat.

A „Hagia Szophia Kiállítás” projekt az „Európai Kulturális Örökség Éve 2018” alkalmából jött létre azzal a céllal, hogy minél több látogató figyelmét hívja fel az ikonikus török épület gazdag és sokrétű kulturális hagyományaira, megmutassa és megértesse annak különleges, egyedi jellegét, és ráirányítsa a figyelmet arra, hogy ez a kulturális örökség milyen helyet foglal el mindennapjainkban. A Hagia Szophia építészet- és művészettörténeti sajátosságaival a világ egyik legkiemelkedőbb műemléke és leglátogatottabb múzeuma. A VI. században a „világ nyolcadik csodájaként” beszélt róla Philón, kelet-római filozófus.

A Hagia Szophia a bizánci építészet egyik legkiemelkedőbb fennmaradt példája. A belső részein található mozaikok és márványoszlopok, valamint a burkolat jelentős művészeti értéket képvisel. Magát a templomot olyan gazdagon és művészien díszítették, hogy a legenda szerint Jusztinianusz császár így kiáltott fel: „Salamon, túltettem rajtad!”.

Maga Jusztinianusz felügyelte az akkor épült legnagyobb katedrális munkálatait, amely az elkövetkezendő majd ezer évben a világ legnagyobb katedrálisa maradt egészen a spanyolországi Sevillai Katedrális elkészültéig.

A kiállítás fotókon keresztül mutatta be a templom történetét és kulturális értékeit. A 35 képből álló tárlat az építészeti értékeket vonultatta fel, főként a belsőépítészetre koncentrálva. Az érdeklődők megismerhették a páratlan, szenteket ábrázoló mozaikokat, a korabeli grafikákat és a máig egyedi építészeti megoldásokat.

Program:
A hivatalos megnyitó ünnepség napján (okt. 9.) nyitottuk meg a kiállítást, beépítve a megnyitó programjába. A tárlat az időszaki kiállító térben nyitvatartási idő alatt volt látogatható 4 hónapon keresztül.