Gül Baba Türbéje állandó Kiállítás
Az állandó kiállítás középpontjában Gül Baba történelmi személyisége, a Türbe épületének története, valamint a XVI. századi, oszmánkori Magyarország bemutatása áll. A kiállítás nagy tetszésnek és látogatottságnak örvend, a 2018. októberi megnyitó óta havonta több ezer vendéget számlál.
Gül Baba Türbéje körül elhelyezkedő egykori Wagner villa alagsori termei a legutóbbi örökségvédelmi munkák során helyreállításra kerültek, így látogatóink elé olyan térsor tárulhat, amely 2018 előtt több évtizeden keresztül teljesen elzárva volt. Ma ez a tér ad helyet annak a török-magyar együttműködésben létrejött átfogó, izgalmas kiállításnak, amely bemutatja a hódoltság, a török-magyar kapcsolatok, illetve Gül Baba Türbéje történetének legfontosabb fejezeteit. A kiállításon többek között 15-16. századból származó, egykor a hódoltság-kori Budán használt tárgyakat, valamint életnagyságú viaszszobrok segítségével a dervisek világát is felfedezhetjük. Időben tovább haladva, a századforduló időszakából olyan tárgyakat tekinthetünk meg, melyeket egykor az oszmán palota ajándékozott Gül Baba Türbéje számára. Végezetül az érdeklődők a 20. század során szárnyra kelt, Gül Baba életéről szóló legendákkal is megismerkedhetnek.
Volt egyszer egy Wagner-villa időszaki kiállítás
A Budapest II. kerületében fekvő oszmán műemlék, Gül Baba türbéje köré a 19. század során egy pazar, historizáló villát épített Wagner János, a kor egyik legsikeresebb építésze, építőmestere. Habár a villa állapota a 20. század során fokozatosan romlott, majd térszint feletti részét lebontották, a föld alatti termek napjainkban is látogathatók, köszönhetően a közelmúlt magyar-török együttműködésében létrejött örökségvédelmi munkálatoknak.
A villa egykori föld alatti helyiségei napjainkban a Gül Baba Kulturális Központ és Kiállítóhely termeiként funkcionálnak, így az intézmény nem csupán az egykori oszmán bektasi dervis örökségét, hanem a Wagner-villa emlékét is őrzi.
A tárlat a villa eredeti falai között nyújt betekintést a 19. század végi Budapest egyik legendás épülete, és az azt létrehozó család emlékezetébe. A kiállítás látogatói történeti tervek, fényképek, a villából fennmaradt építőelemek, családi emlékek és anekdoták segítségével megismerhetik a Wagner család történetét egykor és napjainkban, a villa építésének és átalakulásának folyamatát. A tárlatot végig járva emlékezhetünk arra a korra, amikor az oszmán kori műemlék és a historizáló villa együttesében a tulajdonos magyar család és a türbét látogató törökök harmóniában találkoztak egymással.
A tárlat ingyenesen megtekinthető a Gül Baba Kulturális Központ és Kiállítóhely időszaki kiállítóhelyiségében, nyitvatartási időben (K-V 10:00-18:00, hétfő szünnap).
Rodostóra nyíló ablak időszaki kiállítás
A Rodostóra nyíló ablak című építészettörténeti kiállítás a magyar–török építészeti és műemlékvédelmi kapcsolatok egyik legfontosabb témáját dolgozza fel. A tárlat korábban nagy sikerrel szerepelt a törökországi Tekirdağ (az egykori Rodostó) városában a Török–Magyar Kultúrházban az 56. Cseresznye Fesztivál hagyományos Magyar Napján.
A kiállítás eddig sosem látott tervek, tervrajzok, fotók és rajzok segítségével mutatja be II. Rákóczi Ferenc egykori ebédlőháza kutatásának kezdeteit, majd az épület magyar állam általi megvásárlását, illetve múzeummá alakítását. A tárlaton a 19-20. század során Rodostóba érkező magyarok által készített utcarajzokat is láthatunk. Így az összeállítás térben és időben is ablakot nyit Rodostóra.
A kiállítás a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ, illetve magyar és török tervdokumentációs anyagok eddig alig kutatott lapjaira támaszkodva vezeti végig a látogatókat a rodostói magyar menekültekkel kapcsolatos kutatások kezdetétől, az 1860-as évektől egészen napjainkig, bemutatva az épületek lerajzolása, felmérése, később pedig megmentése ügyében tett vagy tenni kívánt magyar lépéseket. Így többek között bemutatja az ebédlőház egyes fa díszítőelemeinek leszerelését, majd Kassára szállítását, a kassai Rákóczi ház megnyitásának a trianoni békeszerződés utáni problémáit, majd az eredeti ebédlőház megvásárlását, múzeummá alakítását, valamint az épület és a múzeumi tárlat elmúlt évtizedekben végzett újabb és újabb felújításait.
A kiállítás a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, az isztambuli Liszt Intézet, a Magyar Kulturális Központ, a Magyar Művészeti Akadémia, a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ, illetve a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar Építészettörténeti és Műemléki Tanszék együttműködésével valósult meg.