Gül Baba Türbéje Állandó Kiállítás
Az állandó kiállítás középpontjában Gül Baba történelmi személyisége, a Türbe épületének története, valamint a XVI. századi, oszmánkori Magyarország bemutatása áll. A kiállítás nagy tetszésnek és látogatottságnak örvend, a 2018. októberi megnyitó óta havonta több ezer vendéget számlál.
Gül Baba Türbéje körül elhelyezkedő egykori Wagner villa alagsori termei a legutóbbi örökségvédelmi munkák során helyreállításra kerültek, így látogatóink elé olyan térsor tárulhat, amely 2018 előtt több évtizeden keresztül teljesen elzárva volt. Ma ez a tér ad helyet annak a török-magyar együttműködésben létrejött átfogó, izgalmas kiállításnak, amely bemutatja a hódoltság, a török-magyar kapcsolatok, illetve Gül Baba Türbéje történetének legfontosabb fejezeteit. A kiállításon többek között 15-16. századból származó, egykor a hódoltság-kori Budán használt tárgyakat, valamint életnagyságú viaszszobrok segítségével a dervisek világát is felfedezhetjük. Időben tovább haladva, a századforduló időszakából olyan tárgyakat tekinthetünk meg, melyeket egykor az oszmán palota ajándékozott Gül Baba Türbéje számára. Végezetül az érdeklődők a 20. század során szárnyra kelt, Gül Baba életéről szóló legendákkal is megismerkedhetnek.
A szultán fotóalbuma – Panorámaképek az 1870-es évek Isztambuljából
időszaki kiállítás
Ezeket az izgalmas kérdéseket járja körbe „A szultán fotóalbuma – panorámaképek az 1870-es évek Isztambuljából” című új időszaki kiállítás, amely 2023. március 31-én nyílik a Gül Baba Kulturális Központ és Kiállítóhelyen. A tárlat a Magyar Nemzeti Levéltár, a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány és a Külgazdasági és Külügyminisztérium együttműködésében valósult meg a levéltár Magánlevéltárak és Gyűjtemények Osztályának őrzésében található történeti fotók és térképek bemutatásával.
A március 31-én 14 órakor megnyíló kiállítás középpontjában a szultáni udvar első hivatásos fotográfusai, az Abdullah testvérek által készített, többségében isztambuli város- és panorámafotókat megörökítő album áll, amelynek fotóit az 1860-as és 70-es években fényképezték. A felvételek abban az időben készültek, amikor a roppant birodalomban az úgynevezett Tanzimát-kor átfogó reformfolyamatai révén nagy változások indultak el. A külön-külön világszerte jól ismert, a korban kimagasló technikai színvonalon rögzített fotók, amelyeket ezúttal tematikus albumba rendeztek, a Festetics család révén kerültek Magyarországra, majd a családi levéltárral együtt a Magyar Nemzeti Levéltárba a HU-MNL-OL-P 240-1.-r/9. jelzet alá. Tudomásunk szerint ez a világ legrégebbi, közgyűjteményben őrzött oszmán fényképalbuma. Másszuk meg együtt a Galata tornyot és tekintsünk végig a mintegy százötven évvel ezelőtti Boszporuszon, felfedezve Fatih, Pera, vagy Bejkoz városrészek épületeit! Nézzük meg közösen, milyen volt ez a pezsgő világváros Abdülmedzsid (1839–61) uralkodásától kezdve II. Abdülhamid (1876–1909) szultán korszakáig tartó időszakban! A tárlaton történeti térképek, fotók és videók segítségével elevenedik meg a nyüzsgő Isztambul mára elfeledett, 19. század végi élete, amelyet ezen, magyarországi közgyűjteményben lévő páratlan források őriztek meg az utókor számára.
A belépés díjmentes, a Gül Baba Kulturális Központ és Kiállítóhely nyitvatartási idejében, kedd és vasárnap közt minden nap, 10 órától 18 óráig (a hétfő szünnap).
Rodostóra nyíló ablak
időszaki kiállítás
A Rodostóra nyíló ablak című építészettörténeti kiállítás a magyar–török építészeti és műemlékvédelmi kapcsolatok egyik legfontosabb témáját dolgozza fel. A tárlat korábban nagy sikerrel szerepelt a törökországi Tekirdağ (az egykori Rodostó) városában a Török–Magyar Kultúrházban az 56. Cseresznye Fesztivál hagyományos Magyar Napján.
A kiállítás eddig sosem látott tervek, tervrajzok, fotók és rajzok segítségével mutatja be II. Rákóczi Ferenc egykori ebédlőháza kutatásának kezdeteit, majd az épület magyar állam általi megvásárlását, illetve múzeummá alakítását. A tárlaton a 19-20. század során Rodostóba érkező magyarok által készített utcarajzokat is láthatunk. Így az összeállítás térben és időben is ablakot nyit Rodostóra.
A kiállítás a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ, illetve magyar és török tervdokumentációs anyagok eddig alig kutatott lapjaira támaszkodva vezeti végig a látogatókat a rodostói magyar menekültekkel kapcsolatos kutatások kezdetétől, az 1860-as évektől egészen napjainkig, bemutatva az épületek lerajzolása, felmérése, később pedig megmentése ügyében tett vagy tenni kívánt magyar lépéseket. Így többek között bemutatja az ebédlőház egyes fa díszítőelemeinek leszerelését, majd Kassára szállítását, a kassai Rákóczi ház megnyitásának a trianoni békeszerződés utáni problémáit, majd az eredeti ebédlőház megvásárlását, múzeummá alakítását, valamint az épület és a múzeumi tárlat elmúlt évtizedekben végzett újabb és újabb felújításait.
A kiállítás a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, az isztambuli Liszt Intézet, a Magyar Kulturális Központ, a Magyar Művészeti Akadémia, a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ, illetve a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar Építészettörténeti és Műemléki Tanszék együttműködésével valósult meg.